Egy olyan országban élünk, ahová nagyon sokan leszülettek a fentiek közül. Mindenki máshogy segít, van aki gyógyít, de van aki a hagyományos munkájába viszi be ezt az energiát, mentalitást és ott teszi a dolgát.
Eleve segítők, akik tanítanak, akik az egészségügyben tevékenykednek, tanácsadnak, szolgáltatnak, szépítenek bármi, amivel segítesz az embereknek. Ezeknek az embereknek mások segítése a legcsodásabb, legfelemelőbb, mert szívből élnek, adnak, túl sokat is...
Nagyon sokan meghúzzák magukat, mert nem tudnak mit kezdeni a helyzettel, az emberekkel, a sötétséggel ami körbeveszi őket, pedig nagy szükség lenne rájuk is... Sokan bántalmazó környezetből jönnek vagy ott élnek, összehúzzák magukat konfliktus, gonoszság hatására... Sajnos!
GYENGESÉG- ez az egyik legnagyobb probléma, amit látok. Az őt körülvevő gonosz, elnyomó energia nagyobb és nem tud felülkerekedni rajta, nem tudja védeni magát, nem tud konfrontálódni, fél, leszívják, tehetetlen.
ÍGY EZEN EMBEREK FÉNYE AZ ŐKET KÖRÜLVEVŐ SÖTÉTSÉGET TÁPLÁLJA... És ez megy a világban is nagyban... hagyjuk, mert megtanultuk hagyni, mert hitet vesztettünk és egyszerűbb nem észrevenni, nem szembenézni a valósággal, nem konfrontálódni. Elhinni végképp nem tudjuk, hogy van választásunk.
Sokan a fényüket a nagy, sötét multikba folyatják jó pénzért, odaadják a szívüket, lelküket, kiégnek benne...
Sokan beleragadnak a toxikus énképbe, amit a bántalmazó család beléjük vésett és nem tesznek azért, hogy felépítsék magukat, feldolgozzák a traumákat...
Sokan nem mernek önmaguk lenni, maszkot hordanak...
Sokan a fényüket egy toxikus kapcsolatba folyatják...
Sokan a fényüket problémába, kilátástalanságba folyatják...
Sokan csak zombiként élnek a nihillben és tudatalatt viszi az életenergiájukat a mátrix... csak azt érzik, hogy semmihez nincs erejük, nem tudnak haladni, nincs akaratuk, fáradtak, kimerültek...
Sokan inkább tettetik a hülyét, vagy nem csak tettetik...
Sokan lusták és nem hajlandók tanulni, küzdeni, kiszolgáltatottak, kihalt az életösztön...
Mi ez kérem???
Az egész ott kezdődne, hogy:
-energetikai védelem
-önmagad feltárása
-önmagaddal való szeretetteljes kapcsolat felépítése
-megtisztítani az elméd a sok negatív manipulációtól
-fizikai erő mozgással
-lelkierő öngyógyítással
-mentális erő az elméd pozitív agymosásával- megerősítések
-egy tiszta erőtér és energiatér létrehozása és rendszeres tisztítása
-határhúzás, nemet mondás
-önbizalom építés
-tudatosság, őszinteség önmagaddal
-merni hinni egy jobb életben, jobb világban és tenni érte
-megtalálni a lelked hívását, ki vagy te, miért születtél...
Kishitűség
Önbizalomhiány
Önismeret hiánya
Pénzügyek
Élvezetek, szórakozás
Szerelem
Sötét, elnyomó környezet...
(ezekről még beszélünk)
Ha tényleg komolyanvennéd az életed, magad, akkor leülnél és egyesével végignéznéd, hogy hol vagy elakadva, mi a gond, mit tehetsz és elkezdesz tenni...
A probléma ott kezdődik, hogy sokatok, sőt szinte mindenki lelke a sötétben van, kaptárakban bezárva, láttam, látom, sokakat kihoztam onnan, de minden nap még többet visznek el, akik már csak elvannak, vegetálnak. A szabad lélek az nem ilyen.
Hol van az életerő? Hol van az élni akarás?
Aki élni akar az nem csak túlél...
Sosem késő, tessék kimosni a hülyeséggel, kifogással, gyávasággal megtömött fejeteket és elindulni! Ez lenne a legfontosabb, akár a mai napon is!
Szépen, fokozatosan elmagyarázom nektek, hogyan visznek el, vittek el és tartanak gúzsban a láthatatlan erők. Nem az emberektől kell félni, nem őket kell szapulni, őket is megszállták, ők csak eszközök, gazdatestek... Te is az vagy, bennevannak a fejedben és megtesznek mindent, hogy csak egy tehetetlen báb légy, felszínes, mohó, gyarló, kapzsi, gyáva, kiszívják az erődet, függőségekbe visznek. Mindenhol ott vannak a dögök. És közben vakot játszol és azt mondod én vagyok a hülye, mert gyáva és gyenge vagy szembenézni az igazsággal!
Rengeteg gyógyító és fénymunkás volt a kezem alatt az elmúlt 16 évben és bármilyen gurutól, nagy mestertől, menő módszerből jöttek, mindegyikben volt bőséggel mindenféle lény, előző életes szerződések, volt árnyék, ami miatt vagy nem haladtak semmire, vagy tévúton jártak. Ebben a világban nagyon nehéz megállni a lábadon az igazságban. Természetesen ha csak a habos-babos részben repkedsz és nem konfrontálódsz az érem másik oldalával, el lehet lenni, de a világ nem csak ez...
És mivel nem mertek konfrontálódni, már egyre kisebb térben húzzátok össze magatokat, miközben mindent felemészt a sötét, tolnak ránk mindent is, hogy ne tudjuk használni a készségeinket, mérgeznek, butítanak, de meneküljünk a habos-babos idillbe miközben a tetején a sötét ural mindent...
Amíg a saját szinteden félsz és nem tudsz a sötétséggel és a gonoszsággal konfrontálódni, legyen az család, munka, média, mindennapok, vagy a saját árnyékaid, sötétséged, amíg nem pörgeted fel magad teljes potenciálra, addig ők jól végzik a dolgukat és jókat lakmároznak belőled. Az a cél, hogy félj, húzd meg magad, ne ragyogj és tápláld a rendszert.
A világban a fény a sötétséget táplálja... és ezért furcsa a fény már lassan, mert a sötétség, az önrombolás, a szipolyozás, a felszínes, vak érdektelenség, a szórakozás és vele együtt a függőségek az alapnorma. És azok, akik fényt szórni vannak itt, beállnak a sorba, sokan meg azzal hitegetik magukat, hogy gyök kettővel tesznek valamit, de valójában csak egót ámítanak.
Félni luxus... Élni kell, és igen tehetsz sokkal többet, első sorban magadért. Sokszor összehúztam magam én is, mint láttátok, mert nekem nagy falat jutott. Kemény évem volt, talán ez készített fel erre ami most jön. Hát most felpörgetem magam max potenciálra és nem érdekel ki mit gondol, vagy mit suttognak a démonjai a fejében, fényt szórni vagyok itt és emlékeztetni titeket is a dolgotokra a magam nyers stílusában... De legalább őszinte vagyok és önazonos... és egy jó vezető megosztó, amitől megint csak sokan félnek és ezért adják fel önmagukat.
LÉGY BÁTOR!