Kimondtam nyilvánosan azt ami nagyon hosszú ideje a bögyömben van, de még meglátjuk, hogy mit indítok el vele. Energetikai támadásokat biztosan, amiket már ma reggel éreztem, de azt is érzem, elég erős vagyok, hogy megtartsam a teret ezen erőkkel szemben.
Tudom, hogy sárlavinát indítok és azt is, hogy így végre elindul az igazság… Sokan hálásak ezért a bizonyos videóért, hogy kimondom, sok spirituális vezető rohad. Igen, jól látjátok, jól érzitek, de akkor egy kicsit elmesélném, hogy annak ellenére, hogy a világgal van baj, nem velünk mégsem ülhetünk ölbetett kézzel.
Az évek alatt nagyon sok olyan fénymunkást láttam, aki számos okkal és indokkal meghúzza magát, bedől a cseleknek, holott ezzel szolgálja igazán a sötétség érdekeit, mert megint csak nem cél, hogy szórja a fényt… Számos lehetőség van elvérezni az úton és sokan túl gyengék és érzékenyek, hogy küzdjenek, miközben mások hangoztatják, hogy ha igazán megvilágosodott vagy akkor nem küzdesz.
Itt vagyunk együtt ebben a földi pokolban, ki fog akkor rendet tenni?
Egyesek szedik a skalpokat, viszik a gyengéket, mások nézik, hogy mi történik és beállnak a sorba, vagy kívülállóként elszigetelik magukat. Mi ez ha nem beleegyezés, beletörődés?
Mit lehet tenni? Mert ugye a legegyszerűbb azt mondani, hogy nem tehetsz semmit. Az évek alatt számtalanszor próbáltak engem is meggyőzni, hogy hagyjam abba, nem tehetek semmit. Nos, mégis nagyon sok mindent tehetek, sőt, ahogy egyre több próbát kiállok és egyre erősebb vagyok, egyre többet tudok tenni.
-
Ne légy áldozat légy erős!
-
Te is nyakig bennevagy a mocsárban és televagy gyarló, gyenge emberi tulajdonságokkal. Ami segít mindezt erővé alakítani az az, hogy beszállsz az ÉLET nevű játékba és harcolsz, azaz átverekszed magad a külső-belső akadályokon, sötét rétegeken, embereken és azt teszed amit tenned kell, hatsz, kiáradsz, szórod a fényt és nem hagyod, hogy bármi is eltántorítson.Így tör elő benned a fény, az erő, a hit és tűnik el minden félelem, akadály, árnyék...
Igazán úgy érted meg az életed, ha játszod! Sokan kivonjátok magatokat a játékból és a kispadról nézitek azzal a meggyőződéssel és ítélettel a fejedben, hogy ebbe nem érdemes beszállni…
Valójában a harctól félsz, az erőtől, a gyengeséget választod, de így nem tudod magadban aktiválni a saját erődet, amit a harccal, a hittel, az akarattal nyitsz ki igazán. Gondolj csak bele, egy erős fényharcos mennyi sötétséget tud elsöpörni ebben a mocskos világban?
Ne ítéld el az erőt! az erő nem egyenlő a sötétséggel! Valójában a sötét erőt ítéled el. Légy erős a fényben és használd jóra, védj, tégy igazságot, áradj ki, taníts, segíts!
-
Engedd el azt, hogy mit gondolnak mások! Félsz az emberektől, hogy elítélnek, hogy megvetnek, hogy hülyének néznek, pedig te látod jól, te mered látni a valóságot. Hagyod, hogy a rosszallásuk félreállítson, egy megjegyzés, egy ítélet, pár rossz szó meg is állított az utadon… Ez erő??? Ez mi??? Ezért vagy itt? Hol a hited?
-
Hozd meg az áldozatot! Okkal élünk az anyagi világban, okkal van a pénz és az anyagi javak. Nem az a baj, hogy van, hanem az, ahogy és amire mi emberek használjuk. Mi lenne, ha megtanulnál teremteni és jóra használnád. Azzal, hogy nem tisztítod meg magadban a pénzut és az anyagi javakat, hogy ki vagy szolgáltatva, azzal megint csak áldozat vagy. Azzal, hogy elítéled azt, aki pénzt kap, mert segít, pedig tiszta szívből segít és sajnálod tőle, azzal sajnálod magadtól. Sok pénzzel, ha tisztán, szabadon áramlik, nagyon szép új világot lehet építeni… Hol az erőd? Teremts? Ne sajnáld arra, ami előbbre visz az úton és ha előre akarsz menni, akkor hozd meg az áldozatot…
-
Dolgozz a múltadon, tisztítsd meg, mert ott vannak a sorsod kulcsai. Ha megfejted magad, megérted magad és kitisztul az út, miközben a tudattalan árnyékaid hatalmukat vesztik feletted. Ne akard megspórolni, tégy meg mindent, hogy tisztulj, gyógyulj, fejlődj minden nap!
Sokatokat benyel az anyagi világ, az emberi lét, a szokások, a gyengeségek és sodor az ár… Meddig?
Meddig értek rá? Hány élet kell még?
Meddig féltek és nézitek a pusztítást ölbetett kézzel?
Meddig játszátok a gyengét?
Meddig vonjátok ki magatokat a felelősség alól?
Meddig játszátok a porszemet, hisz rajtunk áll és bukik az egész egyesével?
Olvasd el többször… gondold át… nézz magadba… vond magad felelősségre, mert neked kell elszámolni mindazzal, amit leteszel az asztalra… Ez így tényleg rendben van?